free counters

2009. szeptember 30., szerda

Ízelítő..

2 megjegyzés

Nem tettem ilyet, és többet nem is fogok, szóval most ragadjátok meg az alkalmat...
Szóval, elkezdtem megíni a 9.FEJEZETET... befogom fejezni a héten ha minden jól alakul.. bocsánat, de sok a tanulni való.. :SS =[
Tehát egy icipici meglepetés nektek :




Brilliant Moon

9.fejezet

Renesmee szemszöge

Miért létezem?

- Igen, én vagyok az.
- Visz. hall. És ezzel le tette a telefont az ismeretlen személy.
Ki ő? És mit akarhat TŐLEM ?? Még több kérdés. Pompás. Egyre jobb az életem mit ne mondjak. A telefonom újra megcsörrent. Vajon megint az a valaki lesz?
- Szia Nessie!
- Oh, szia Jake!!
- Mi újság?
- Á, semmi valaki gúnyt űz velem..
- Tessék? Kérdezte aggódva Jacob.
- Valaki felhívott.. és megkérdezte hogy én vettem –e fel..
- Találkozzunk !! ajánlotta Jake.
- Rendben. Egyeztem bele
- Átmegyek hozzátok.
- Oké , várlak. Válaszoltam, és ezzel a lendülettel eltettem a mobilom a zsebembe.
nem volt semmi értelmes dolog ami le kötötte volna a figyelmem, de egy kicsit fáradt voltam. Jake 20-30 perc alatt ér ide, addig alszok egy pár percet, mivel maga az alvás szörnyen nehezen ment, bármi kis apró pici reccsenés történik, én arra megébredek, kifinomult hallásomnak köszönhetően. Nem rég pl. volt egy éjszaka amikor szinte percenkét megébredtem minden apró cseprő zajra. Be is sétáltam a szobámba, be bújtam a takaróm alá, fejem a párnámra hajtotta, lehunytam a szemeim, és vártam hogy az álom manók porlyukat szemeimre hintsék.

Neeeeeee, neeeeee kérlek ne tedd ezt, kérlek maradj velem, nem hagyhatsz itt, Nessie szeretleeeeeek !!!!!!!!!! Kiabálta újra,újra,újra és újra Jacob, hallottam őt, de válaszolni, vagy bármit jelezni nem tudtam, a lelkem halott volt, a testem nem alkotott még egy felet se, kezdtem elfogyni, köddé válni, majd egy erős ütést éreztem a mellkasomban, és megint éreztem mindent a végtagjaim tudtam mozgatni, és azt hiszem a beszéd is menni fog most már. De a szagokat,hangokat nem érzékeltem most már olyan erősen, valami meg változott. Eltűnt belőlem a vámpírság.

Arrébb fordítottam a fejem, az ágyam megreccsent, én pedig kinyitottam szemeim.

Már megint ÁLMODTAM!! Ez egyre sűrübben fordul mostanában elő velem, eddig kb. hónaponta jó hogyha egyszer álmodok, és most már minden alvásnál tudok.

Mikor kinyitottam szemeim, két másik gyünyőrűséges szempár bámult az enyémbe elvesztem az ő szemeiben és csak zuhantam a mélyégbe.



Brilliant Moon ( Ragyogó hold )

Kövi fejezetének bevezetője.. csak hogy legyen olvasni valótok, és bocsánat a sok késésért.. FOLYTATOM természetesen a fejezetet, és egybe lesz felrakva az egész feji.

Pusz : Hencii (:♥

2009. szeptember 29., kedd

new moon előzetes

0 megjegyzés

Ááááááááááááááá... én még mindig nem találok szavakat, ez , azta, hihetetlen :$ annyira de annyira jóóóóóóó (LLLLLLLLLLL);] imádom♥ , jó mondjuk az én kedven részem már most nem úgy van mint a könyvbe XD(N) sebaj :DD
Na tehát, katt, katt, katt , katt, és kaaaaaaaaaaaatttt : http://www.youtube.com/watch?v=o8r-xcnlSOA

Pussssz: Henciii (:♥

2009. szeptember 28., hétfő

...

2 megjegyzés

Szóval.. mindenkinek nagyon köszönöm a szavazatokat, de még is foglalkoztat egy kérdés.. ha nem olvasod a Brilliant Moon-t akkor minek jársz ide ? és minek szavazol.. egyátalán nem baj, sőt legalább érzem mennyire szeret az a 3 ember.. de még is rosz érzés, mivel szívemet lelkemet kitárom elétek, és akkor van 3 ilyen emberke aki néha elgondolkodtat hogy valójában minek csinálom én ezt? és akkor rá jövök hogy a többi ember számít rám .. és várja , szereti azt amit csinálok.. :) Szóval köszönöm nektek hogy elküldtétek azt a bizonyos 3 szavazatot még az előző kérdésemre.. csak nagyobb lett az önbizalmam ;) :$


És a többieknek mindent köszönök :)(L) Csak miattatok csinálom... =)
Pusz : Henciii (:♥

"Képzeletbeli Interjúk"

4 megjegyzés

Gépemen kersgéltem.. és találtam pár alkonyatos képzeletbeli inerjúkat.. ha van kedvetek akkor jó olvasást!!! A fejezetet pedig meg próbálom megírni ;)


Tehát. :

Egy igazán egyedi,gyönyörű étterembe találkoztam Rosalie-val 17:00-órára beszéltük meg a "vacsorát"(persze hogy csak én fogok enni :D) . 16:58 -at mutat az óra és Rosalie besétál az ajtón,nem hogy besétál be repül,mint egy angyal , egy szuper modell angyal :O

-Szia /Rosalie/

-Szia

-Tudom hogy ismersz de azért bemutatkoznék Rosalie Lillian Hale vagyok :)

-Öhh.. én pedig Szántó Henrietta =)

-Szép név

-ohh köszönöm

-Kérlek tegeződjünk!!

-Rendben :D

/Pincér/ :

-Mit hozhatok hölgyeim ?

/Rose/:

- Köszönöm nem kérek semmit

/Én/:

-Egy jeges kávét kérek

/Pincér/

- Rendben máris hozom

-Régen imádtam a kávét sok sok tejszínhabbal.. már kicsi gyerekként reggelente tejeskávét hozott anyukám .. hiányoznak nagyon :(

-Sajnálom.

-Nem, már feldolgoztam, de én annyira szerettem a családom,és még mindig szeretem hogy számomra ez egy hatalmas trauma volt.

-Hát gondolom

-Hol éltél "eredetileg"?

-Rochester, New York állam

-Mér ellenzed annyira Bella vámpírrá válását? tényleg ennyire gyűlölöd?

-Jajjj .. dehogyis szó sincs róla. Egyszerűen Bella őrült ha képes eldobni az életét, és mindent megadnék hogy újra ember lehessek,a szépségemet is feláldoznám minden kincsem, Én,Én,Én ... én csak egyszerűen féltékeny vagyok Bellára.

-Az igaz hogy Edwárdal,szóval hogy ti majdnem összejöttetek?

-Igen,még nagyon régen , Bella akkor még nem is élt, de Edwardal mi mint a Tűz-Víz , nem ment, és nekem Emmett a nagy szerelem :)

-Alice a testvéred nem de?

-Nem, Testvérem : Jasper Hale

Sógornőm: Alice Cullen

Sógorom: Edward Cullen

-Huuhh ti sokan vagytok :D

-Igen az biztos , és remélem többen is leszünk :)

-Te hány évesnek nézel ki ?(bocsánat a kérdésért)

-OO..semmi gond:) hát 18 évesen lettem Vámpír

-Ki volt a legfiatalabb?

-Edward : 17 éves volt

-Ki viseli a legnehezebben ezt az életet?

-Mindenki, de aki a legjobban szenved,kimutatja az szerintem én vagyok,Edward is ugyanúgy mint a többiek,de ő most legjobban Bella sorsa miatt aggódik.

-Hát mindent köszönök Rose

-Igazán nics mit. Remélem még találkozunk

-Igen,énis

-Szép estét!!

-Viszont!!

-És Rose ki sétált az éttermből mint egy gyönyörű ragyogó fényes csillag:)



Szia

Oké,Kösz :)

Hát nem is tudom h akit választottam végülis vámpír vagy vérfarkas párti :D

Szóval :

Az Amerikai Egyesült Államokba utaztam, és ott egy igazán elegáns kávézóban találkoztam a világhírű írónővel , Stephenie Meyer-el .

10 perccel korábban érkeztem , mint az írónő .

Stephenie Meyer , be sétál az ajtón, igazán elragadó .

Szia Stephenie Meyer vagyok !

Szia én pedig Szántó Henrietta !

Mi elött 2 szót is válthattunk volna a pincérnő az asztalunknál termett .

Én egy jegeskávét kérek, én pedig egy narancslét !

Rendben máris hozom!

-Na akkor lássunk neki ! :D

-Rendben,miért pont alkonyat/twilight/ lett a mű címe?

-ohh..hát, eredetileg Forks lett volna a mű címe de az ügynökömnek nem igazán tetszett :S így hát össze írtam egy listára több lehetséges változatot és az alkonyat szerepelt a lista élén,így hát egy hétig így emlegettük a művem, és elnyerte a tetszésünket !!:)

-Mér pont az "alma" lett a borító képe ?

-Az alma a jó és rossz tudás fájának tiltott gyümölcsét szimbolizálja, és egyben Bella és Edward tiltott szerelmét is jelképezi. A tiltott gyümölcs és a tiltott szerelem kapcsolatára a könyvet indító idézet is utal:

"De a jó és rossz tudás fájáról nem ehetsz: mert azon a napon, amikor annak gyümölcséből eszel, halálnak halálával halsz meg."

-Az igaz hogy egy álomból szőtted az egész történetet?

-Igen,egész pontosan 2003 június 2-án. Álmomban egy halandó lányt láttam, aki egy vámpír fiúval beszélgetett egy mezőn. A vámpír szerelmes volt a lányba, de ugyanakkor mérhetetlenül kívánta annak vérét is. Miután felébredtem, úszó edzésre vittem fiaimat, és amíg rájuk várakoztam, addig aprólékosan megírtam álmomnak történéseit, később ez lett az Alkonyat 13. fejezete. Szinte minden napomat a számítógép előtt töltöttem és írtam. Éjjeli szekrényemre jegyzetfüzetet és ceruzát készítettem ki. Amikor éjjel vagy reggel felébredtem és álmomban olyan dolgot láttam ami a könyv hasznára válhat, akkor rögtön leírtam.

-Hogy sikerült kiadnod a könyvet?

-Hát, ez a része bonyolultabb volt:S, több helyre is jelentkeztem,de mindenhonnan csak elutasításokat kaptam,végül feliratkoztam a WritersMarket.com-ra, ahol kikerestem több kisebb kiadót és Irodalmi Ügynökséget. (Ezeket az ügynökségeket úgy kell elképzelni, mint mondjuk az ingatlan piacon. Az ügynök azon munkálkodik, hogy az adott terméket minél több helyen bemutassa szakértő véleményével, és az ajánlati árakat is feljebb nyomja - a szerk.) 15 helyre küldtem el bemutatkozó és érdeklődő levelem, 7-8 helyről küldtek nemleges választ vissza. Azokat is megtartottam emlékbe.Legnagyobb örömömre végül a Writers House levélben kért meg küldjem el az első három fejezetet nekik. Aztán kértek küldjem el az egész könyvet, mert esetleg érdekelné őket.Egy hónap múlva a Writers House egyik munkatársa, Jodi Reamer felhívott telefonon és közölte velem, hogy szívesen elvállalná az ügynöki munkát. Két hétig dolgoztunk még a könyvön, hogy olyan formába hozzuk, ami elnyerheti a kiadók tetszését.Miután végeztük a munkával 9 kiadónak küldtük el a könyvet és vártunk. Nem kellett sokáig várakoznunk, a Little, Brown and Company Kiadó egyik vezetője egy belföldi repülőút alatt olvasta végig a könyvet és Hálaadás napját követő másnap már elő is állt egy csábító ajánlattal, melyben 750 000 USD értékben le is szerződtünkk vele további három részt is megrendelve. Ekkor már hat hónap telt el a sorsfordító álom óta.:)

-Elárulod mit szimbolizál a további 3 könyv borítója ?

-Persze :)

New Moon : A borítón egy hervadt, elhagyott tulipánt van. A tulipán Bellát ábrázolja, a könyvben, a lány iszonyú megpróbáltatásoknak lesz kitéve és ezért magába fordul. A a tulipán alatt egy könycsepp formájú szirom, ami Bella átsírt napjaira utal.

Eclipse:Itt egy vörös selyemszalag van, ami el van szakadva. Bella és Jacob kapcsolatára utal Bella rájön hogy Jacob több mint barát.A barátság ez a szalag, amely könnyen elszakad.Össze lehet azért kötni, de a csomó ott marad.A szalag azt is jelképezi, hogy Bella nem tud teljesen elszakadni emberi mivoltától.

Breaking Dawn:Hát ezt nem szeretném elárúlni,hátha van olyan ember aki még nem olvasta,és csak lelőném a poént :D:S

- Rendben,azért köszönöm :) Melyik a kedvenc köteted?

-Nem tudok választani :D

- És esetleg kedvenc idézetek?

-Ohh az van egy pár :

"Olyan hamar visszajövök, hogy nem is lesz időd hiányolni. Vigyázz a szívemre - veled hagytam." (Edward,Eclipse)

"Elképesztő. Hogy lehet valaki ilyen apró, mégis ennyire idegesítő??"

- "Ez tehetség." (Edward, Alice,Eclipse)

"Bajban vagy. Hatalmas bajban. A dühös grizzlik unalmasak lesznek azután, amit itthon kapsz." (Bella)

"Grizzliket megszégyenítő haragra készültem, és ez az, amit kapok? Gyakrabban kellene felhúznom téged." (Edward,Eclipse)

- "Játszani fogunk. Kő, papír, olló."

- "Miért nem mondod meg inkább ki nyert?"

- "Jó. Remek." (Alice, Edward,Breaking Dawn)

És természetesen : - "És az oroszlán beleszeretett a bárányba..." - mormogta. Elnéztem, elrejtve a szemeimet, ahogy megborzongtam az izgalomtól. - "Micsoda buta bárány." - sóhajtottam. - "Micsoda beteg, mazoista oroszlán." (Edward és Bella,Twilight)

-Hát nagyon szépen köszönök mindent :)

-Igazán nincs mit

-Remélem máskor is találkozhatunk.

-Igen persze.Jó repülést !

-Köszii..de mostmár tényleg sietnem kéne,még a végén lekésem a repülőt!!:D

-Szia

-Szia!!




helloka :P

itt az én iterjúm :

Hüvös,Borús forks-i időjárás járta a várost.. Alice Cullennel volt találkozóm..nagyon izgatott voltam,imádom Alice-t káprázatos:)

16:00-ra beszéltük meg én már 15:45 óta itt ülök, és pontosan most van 16:00 óra.. Alice besétál az ajótón..azta mindenit ennyire bájos,kecses mozgást még nem láttam soha életemben mint egy földre szált anygal,vagy egy tündér kisasszony =)

Miután Alice biztosított a pincért hogy valóban nem kíván fogyaztani semmit , feltettem ovatosan a kérdéseimet:

-Alice milyen érzés embert ölni?

-Hát,én,én.. Nem szivesen beszélek erről,mivel láttam előre,sejtettem/mivel fiatal voltam nem tudtam mi történt velem/..rettenetes volt az egész :(

-Ha választhatnál ember maradnál?

-Hát szerintem jó buli ez a vámpír élet:P

-Jasperrel terveztek örögbefogadást?

-Nem,nem érzem magam anyuka tipusnak,vagyis MÉG nem :S

-Mi a kedvenc ruha márkád?

-Ohhh..én mindent szeretek/Alice nevet:D/ de legjobban a régi dolgok jönnek be :)

-Hát eggyenlőre ennyi is elég..tudom hogy nagyon nehéz most is neked..

-Áááá..ráse ránts:D már hozzászoktam :)

-Rendben

-Na de ha megbocsátasz a családommal megyünk "vacsorázni"

-Jolvan,rendben van Alice köszönök mindent:)

-Igazán nincs mit szia!!

-Sziia!!

Én még egy jó darabig az étteremben ültem,szürcsöltem a kávém,olvasgattam Alice válaszait..és rájöttem hogy Alice hazudott :S ő vissza szeretné kapni az emberi énjét..Hisz :

1.:Emberölés

2.:Most még megbírkózik azzal hogy vámpír de késöbb nem fog menni ha így fogja fel:S

3.:Ha idősebb lenne..már biztos lenne gyereke:S

4.: a RÉGI ruhák..

5.: már nem nehéz neki hanem szörnyű :S

Össze foglalva Alice egy örök rejtély marad =)



Sétálgattam az utcán, későre járt, nem akartam haza menni, csak a folytonos veszekedést hallgathatnám, a fák, a szél, az illatok annyira megnyugtattak, egy dologra tudtam gondolni amitől beindult a fantáziám, ez az alkonyat volt, hiszen mindenre elszánt, néha már teljes önfeláldozó szenvedélyben égek iránta. Mikor lesz már new moon? Mindek húzzák idáig? Annyira várom már. Hiszen Edward Cullen egy álom pasi. Mármint csak Edwardként.. mint Rob. Hát no comment.. Mit tegyek? Hova menjek? A legjobb lesz ha le ülök egy padra. Talán lenyugszok, és a gondolataim is a normális kerékvágásba állnak. A padon ült egy alak. Olyan érdekes volt, ismerős, de még sem tudtam a helyére rakni. Leültem, és bámultam előre tanulmányoztam az előttem álló fa formáját olyan különleges volt. De a mellettem ülő személy még mindig jobban foglalkoztatta az elmém nagy részét. Látta rajtam a nyugtalanságom, így hát felém fordult.
- Hello, Edward Cullen vagyok. Szólított meg. Sikítottam 100-szor és 100-szor újra,és újra az elmémben. Ő itt ? még is miért ?
- Szia. Az én nevem Heni. Tudok rólad mindent, a legnagyobb rajongóid közé sorolhatsz./nevettem saját magamon/
- Hm, tényleg? Kérdezte széles mosollyal az arcán.
- Igen.
- Kérdezz felelek ? és az a bizonyos féloldalas mosoly jelent meg a gyönyörű arcán.
- okéé. Egyeztem bele.
- Születési nevem?
-
Edward Anthony Masen/ ez roppant könnyű, minden twilight imádó alapja/
- Mikor születtem?
- Hm, cseles, születésed ( ember ) : 1901. június 20. , születésed ( vámpír ) : 1918. szeptember
- Hány éves vagyok ?
- Alakilag : 17 eredetileg : 91 ( mióta vámpír ) , 108 emberi életeddel együtt
- Képességeim?
- Ugyan már, nehezebb nincs ?
- Nem tudod ?
- általános vámpír képességek, gyorsabb vagy , mint családod többi tagja, gondolatolvasás
- Szüleim ?
- Ember : Edward Masen , Elizabeth Masen Vámpír : Carlisle Cullen , Esme Cullen
- Lakóhelyem ?
- eredetileg Chicago,Illinois állam, USA - azóta többször költöztél
- Hmmm, helyes, páratlan .
- Tudom . / nevettünk/
- Hobbim ?
- Szeretsz zongorázni, autó gyűjtés
- Testvéreim ?
- Hm.. fogós..
Testvéreid : Alice Cullen, Emmett Cullen
- Sógornőm ? Sógorom?

- Rosalie Hale, Jasper Hale
- Hmmm.. tényleg nagyon ügyes vagy !! Most én kérdezek.. / ajánlotta fel Edward /
- Rendben
- Melyik a kedvenc jeleneted ?
- Hm, „ Az oroszlán beleszeret a bárányba… „ az annyira jó. Beleszédülök.
- Hát igen. / edward édesen kuncogott/
- És neked ?
- Az összes. / kacsintott egyet /
- Fázok. Mondtam ki végül, hiszen már dideregtem.
- Tessék.. és Edward rámterítette a pulcsiját.
- Köszönöm / és elpirultam /
- Későre jár, lehet hogy haza kellene mennem, anyukám már biztos halálra aggódja magát.
- Rendben, örülök hogy találkoztunk, remélem látlak még.
Levettem Edward pulcsiját át nyujtottam neki, és sarkon fordultam.
- Hát akkor Szia !!
- Sziia!! Vigyázz magadra !!


Szemeim lassan kinyíltak, kába voltam, csak álmodtam ??


Naaa??? Várom azért a kommenteket... ;) Pusz :
Henii (:♥

2009. szeptember 27., vasárnap

Egy kis olvasni való.. ;)

0 megjegyzés

Halii (: ha már az új fejezettel nem is tudok szolgálni, azért remélem egy kis "álom interjút/besámolót" szívesen olvastok [ én írtam... :P ]


Álmaimban,rettegek félek,sötét alakoktól, hogy eljönnek, és nekem is az lesz a sorsom mint a többi embernek. Hiszen én csak egy halandó lány vagyok a vámpírok számára az édes incsiklandó csemege. De még is egy vámpír olyan közel áll a szívemhez, bármit tenne velem, képes lennék, bármimet oda adni neki csak hogy pár pillanatra láthassam. A kis hugától pedig rettegek. Ő olyan szeretet hiányos féleség. Tündéri arany arcocskája mögött egy rémes alak bújkál. De Alec ő olyan tökéletes. Nem illik ebbe a családba. Ezt egyből megállapítottam, de a hugocskáját semmi , de semmi véget nem hagyná magára, főlleg a legnagyobb vámpírokkal nem. Mit is ábrándozok én itt ? Inkább a tanárra kellene figyelmem , egy új srác jön az osztályba, biztos ronda, szeplős,szemüveged, nem az esetem. A tanár csak löki a rizsáját... blablablabla... UNALMAS. Ahw, mikor csöngetnek már ki?????
- Na szóval diűkok ő itt Alec.
- Hello mindenki!!!
Mi???Tessék???Mi van???? hogy kerül Ő ide ????? Te Jézus úr isten... áááá... valaki csípjen meeeeg!!!! Nanááá, én mázlista, pont mellettem nem ül senki. Hmmm valyon finom ebéd leszek ?? bántani fog? Alec le ült mellém.
- Szija, Alec vagyok !!
- Ő, hát persze / elnevettem magam./ én pedig Heni.
- Szép neved van.
- Mit keresel te itt ? kérdeztem még mindig hitetlenkedve.
- Hát, valami megoldatlan ügy végett jött ide a "családom" és nekem pedig be kellett épülnöm a diák életbe.
- Hát eléggé kitűnsz a sorból. / elpirultam /
Alec vett egy mély lélegzetet. Nem is értettem hogy minek...
- Én próbálom magam tűrtőzetetni, de nehéz, te olyan ínycsiklandó vagy... majd beleharapott ajkaiba.
- Hééé arrébb ülök, ha zavarlak...
- Nem dehogy.
Uffff... most aztán kivert a víz, mondom én hogy még eledel leszek.
- Mióta élsz itt? kérdezte.
- Mióta megszülettem. válaszoltam.
- Hééé kölyök annak ellenére hogy új vagy még nem kellene dumálnod / szólt ránk a tanár, mind a ketten nevettünk/
- Erre a tanárra ráférne egy bajusz nyírás... / mondta szélesen mosolyogva az én álom fiúm./
- De a kopasz fejére nem használna semmi. / nevettünk, megszólalt a jelző csengő, ajaj .. 5 perc van hátra az órából. /
- Hmmm... jó társaság vagy, lenne kedved esetleg, máskor is mellettem ülni matekon?
Elpirultam, és hatalmas nagy vigyort öntöttem arcomra.
- Hát persze szívesen. válaszoltam. Majd Alec egy nagy puszit nyomott arcomra, felkapta könyveit és kisétált a teremből.

Remélem jó sokáig maradnak még, és engem pedig nem fog senki se megenni. ;)


Na pusz : Henciii (:♥

2009. szeptember 24., csütörtök

"Twilight 5.rész 8.fejezet"

4 megjegyzés

Szép jó estét mindenkinek !!! :) * dobpergés* :DD tehát.. jó a kedvem... :D És remélem nektek is az lesz : készen van a 8.fejezet!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Jó olvasást... =)


- Twilight 5.rész

8.fejezet

„Még több kérdés…”

Na jó, most már tényleg nem értek semmit. Jacob Renesmeenek szólított? Ez érdekes. Remélem valami jó dologgal fog előállni. Valakinek még is szolnom kellene hogy elmegyek itthonról, mondjuk Alice úgy is látni fogja mi történik…
- Héé Emmett hol van Alice ?
- Nem tom.
- Kösz, sokat segítettél.
Azt hiszem talán a konyhával kezdem. Nem találom sehol Alicet. De nekem most már mennem kell. Ahj mit csináljak? Mindegy én eltűnök.
- Elmentem. Kiabáltam Emmettnek.
Emmett bólintott egyet én pedig elindultam. Jó érzés volt ismét futni. Ahogy a szél az arcomba vágja a különböző illatokat. Éreztem egy szagot. Ismertem őt, de még nem jártam a mi helyünkön. Jacob volt az. Oda futottam ahhoz a fához amelyik az ő szagát terjesztette.
- Szia Jake. Kiabáltam.
Jacob végre felém fordult. Lövelt felém egy aprócska mosolyt,és kimászott szinte félmeztelenül a fa mögül. Elfogott a nevetés uralma. Képtelenségnek éreztem , hogy én ezt valaha abba tudom hagyni.
- haha.. bökte ki Jacob.
- bocsi, de ez akkor is.. és tovább nevettem.
Jacobon egy farmernadrág szerűség van, amiből már csak itt-ott van néhány maradvány. A felső testén pedig semmi nincs.
- Nessie beszélnünk kell. Komolyan.
- Oké, de szerintem inkább vegyél fel valami ruhát.
- Menjünk hozzám. Válaszolta könnyedén szerelmem.
- Rendben. Elkezdtem rohanni, Jake követett, persze vérfarkasként. Amint áttettem a lábam a La Pushba mindig valami furcsa érzés fogott el, hogy egy részem ide tartozik. Pontosan tudtam merre megyek, hányszor is jártam én már itt, és még hányszor szeretnék én ide jönni. Jacob kinyitotta a házuk ajtaját, és bementünk mind a ketten az otthonába. Besétáltam a szobájába, és le csüccsentem az ágyára. Jake kivett egy másik gatyát,és felsőt a szekrényéből, majd szinte berohant a fürdőszobába. Mikor kijött le ült mellém az ágyra. Én az ölébe bújtam, és szorosan magamhoz szorítottam, igaz ő sokkal erősebb volt nálam, az én erőm bolha csípésnyire se fájt neki. Annyira jól éreztem magam, ahogy a teste a testemhez simult egy egységes egészet alkottunk. Pont így volt tökéletes. Ennél jobbat,szebbet el se tudtam képzelni. A szerelmemmel lehetek, kettesben. Jacob nem mondott semmit. Elkezdtem a nyakától egyre feljebb, és feljebb csókolgatni, Jake összeszorította a szemeit nem szólt semmit, valami nem volt rendben. Mit csinálok rosszul ? Arcom vissza szálingózott a vállához, és beletemettem magam. Ahogy az arcom a testéhez ért, minden porcikája beleremegett. Valami megint elfogott. Nem tudtam irányítani magam, összeroppantam. Mikor újra kinyitottam szemeim Jacob mellett feküdtem az ágyába, az arcom nézte, és simogatta. Közelebb húzodszkodtam hozzá.
- Sétáljunk egyet. Ajánlotta fel.
- Oké. Feleltem
- Jól érzed magad? Kérdezte
- Soha jobban. Válaszoltam. Bárcsak jobb hazudó lennék, valami fusztrált, Jake soha nem viselkedik így. Mi lehet a baj ? Meg érintetem a kezét, de ő elhúzta az övét. Jacob nem csinált még ilyet. Elérkeztünk egy ponthoz, éppen hogy átléptük a vámpír-vérfarkas határt. Jake felém fordult, mélyen a szemembe nézett, én megborzongtam, ez az egész olyan félelmetes volt. Olyan ismerős az egész történet, csak a szereplők nem ugyan azok.
- Nessie. Kezdte Jake. – Tudod hogy mindenkinél jobban szeretlek.
- Ő, igen azt hiszem. Bárcsak így is lenne suttogtam magamnak.
- Így is van. Válaszolta
- Jacob bökd már ki mi van… türelmetlen voltam.
- Nessie nekem el kell hagynom Forksot.
Nem, ez nem, egyre szaporábban vettem a levegőt, a szívem felgyorsult, úgy éreztem nem kapok levegőt, meg fulladok, neeeeeeeeeeeeeeeeeeeem !!!!!!!!! üvöltötte egy hang a fejemben.
- Mmm-iii-ééé-rrr-ttt ? dadogtam.
- El kell, mennem, apám , bele ment egy műtétbe ami talán segíthet rajta, de nem tudom hogy haza jövök-e valaha… de én nagyon ssszzz-eee-rrr-eee-tt-lll-eee-kkk.
- Ha szeretnél, nem hagynál el.
- Nessie, ő az apám.
- Veled megyek. Pattant ki az ötlet a fejemből.
- És a családodnak mit mondasz majd ? kérdezte.
- Nem tudom, nem is érdekel, Jacob én nélküled egy nagy 0 vagyok, nem tudok nélküled létezni Jacooooob… temettem ismét arcom a vállába. Zokogtam. Nem tudtam abba hagyni, nem ment, nincs többé értelme az életemnek. Jacob eltolt magtól.
- Mennem kell. Holnap 7:00-kor indulok.
- Neeeeeeeeeeeeee !!! üvöltöttem.
- Ég veled !
És a sötét alak eltünt az erdőből. Képtelenségnek éreztem magam. Nem ment a járás, a gondolkodás, semmi. Nem tudtam még felfogni se , hogy elment , elhagyott, örökre egyedül leszek. Hajamat az arcomba fújta a szél. Csurong víz volt. A könnyeim eláztattak mindent. Elveztettem az ésszerű gondolkodást. Leültem egy fához, az eső elkezdett zuhogni. Ahj. Mért pont én?????? Nem akarok létezni. Fejem neki hajtottam a fának, hagytam hogy megemésztsen a fájdalom.
Jacob arcát láttam mindenhol, amint azt hajtogatja ég veled .. nem , nem !!!!

Álmodtam. Jacobbal. Hol vagyok kérdeztem magamtól. Pár napja már nem jártam itt, az én kis zugom volt, az én szobám. Tiszta ruhában voltam, éreztem hogy a könnyeim,se a víz nem itatja át a bőröm. Hogy kerültem én haza? Az utolsó emlékem az a nagy kopasz fa, és az eső. Egy cetli volt az éjjeliszekrényemen. „A konyhában leszek. Anya „ Le dobtam magamról a takaróm, fel szerettem volna állni, de vissza lehuppantam az ágy matracára. Renesmee kapard össze minden csepp erőd, hajtogattam magamnak. Sikerült. Fel álltam. Ki nyitottam az ajtóm, és a konyha felé vettem az irányt. Senki nem volt a házban anyán, és rajtam kívül.
- Szia anya. Kezdtem bele.
- Szia.
- Hogy kerültem haza ?
- Hát, Jake hívott, de lefeküdtél pár percre, és utána gondoltad hogy találkozol vele. De nagyon elaludtál, és Alice meg Jasper áthoztak.
Tessék??????? Kérdeztem magamtól. Oh, persze, biztos Alice ezt a mesét találta ki.
- Oh, oké. Böktem ki. Végülis valami választ csak kellett adnom
- Nessie minden rendben? Kérdezte anya. – Csak mert álmod közbe folyton Jacobról beszéltél, és hogy nem mehet el.
- Igen. Jól vagyok.
Megcsörrent a telefon. Anya felvette.
- Igen persze, már is adom.
Kikell zárnom minden emléket Jacobról, úgy lesz a legegyszerübb, ha mindent kitörlök róla magamból. Még a nevére se akarok többé gondolni. Számomra Jake nem is létezett, nem is létezik, és nem is fog létezni.
- Renesmee, elvennéd végre a telefont? Kiáltotta anya a fülembe.
- Ops! Bocsi.
Egy könnycsepp kószálódott az arcomon. Letöröltem gyorsan, még mi előtt anya észre vehette volna. Fülemhez emeltem a telefont.
- Nessie, már halálra aggódtam magam miattad, te meg hol jártál, vártam rád a mi helyünkön, de te nem voltál sehol. Hadarta JACOB a telefonba.
- De én ott voltam, és te, azt mondtam el mész, és hogy elhagysz… Lefagytam, most mi van? Miről van itt szó ? ki űzik velem tréfát?
- Nessie, fogalmam sincs hogy miről beszélsz, mi nem találkoztunk.
- Jake, beszélhetünk késöbb? Kérdeztem.
- Oké, majd hívlak. Sziaa. Szeretlek.
- Szia. Löktem ki az összeszorított fogaim közül.
- Anyaaaaaa kiabáltam.
- Mi az kicsim? Anya a hátam mögött állt, hirtelen megérintette a vállam, majd valami kép beugrott, olyan igazinak tűnt, de még se volt az. A kép a következő másodpercben köddé vált.
- Anya, találkoznom kell Aliceszel. Hadartam gyorsan.
- Menj. Vágta rá Bella.
Vad , eszet vesztett rohanásba kezdtem. Alice csak tud a kérdéseimre választ adni.
- Hello mindenki, kiabáltam , mikor átléptem a küszöböt a „Fehér palotába”
- Sziiaaa Nessie. Kaptam vissza mindenkitől.
- Alice ? hangom beleremegett a nevébe.
- Itt vagyok, táncolt mellém Alcie.
- Beszélnünk kell. Vágtam rá.
- Menjünk ki. Javasolta
Kisétáltunk a teraszra, nem láttam a holdat, se a csillagokat, az ég fekete, sötét, beljós volt.
- Mi a baj ? kérdezte végül meg Alice
- Mi történt velem ?
- Elaludtál, mi pedig haza vittünk.
- És, Jacob nem ment el, szeret, és tényleg itt van.
- Hát persze, Alice tündérien nevetett.
- Álmodtam. Válaszoltam. Ezt a választ saját magamnak szántam.
- Renesmee, Jasperrel vadászni megyünk, esetleg ha van kedved…
- Nem, köszönöm, most egyedül szeretnék lenni. Válaszoltam
- Rendben.. Akkor szia. Mikor Alice kimondta az utolsó szavát, Jasper mellette termedt, és kézen fogva eltűntek az erdő titkaiba.
Bámultam a nagy fekete eget, csodálkoztam, ez az álom olyan valódinak tűnt, vajon tényleg csak álmodtam? A mobilom csörgése rántotta ismét vissza a valóságba.
- Renesmee Cullen???
Kérdezte egy ismeretlen hang.



Várom a komikat...
Pusz :
Hencii (:♥

2009. szeptember 22., kedd

Helloka !! =)

0 megjegyzés


Szép jó napot kedves Twilight rajongó !!! :)
Szóval, mivel látom hogy a Fan folytatásos verseny vezet eddig, ha te is elszánt alkonyat rajongó vagy, és van kedved írni, vagy már meglévő írásod van, küld el nekem, ha szeretnél egy fergeteges versenyben részt venni.. mi jár érte ?
1.
helyezett:
1. 100 DB alkonyatos kép
2. ha olvasod, és szereted az írásom 1.-nek TE kapod meg ;)
3. Oklevél ( elektronikus formában)
4. A műved ( ha szeretnéd) amíg él a blog, fent marad.

2.helyezett:
1.: 50 DB alkonyatos kép
2.: ha olvasod,és szereted az írásom, 2.-nak kapod meg a következő fejezetet
3.: Oklevél

3.helyezett:
1.: 25 DB alkonyatos kép
2. ha szereted,és olvasod az írásom, 3.-nak kapod meg a kövi fejezetet.
3. Oklevél

Na,tehát, ha kedvet kaptál várom a leveled : szantoheni@gmail.com
Vagy szólj rám msn-en : henike99@hotmail.com

HatárIdő : 2009.11.20

De képszerkeztős jelentkezők ne csüggedjetek !! Ha eléri az 5 szavazatot.. akkor persze azt a versenyt is elindítom :) Hajráááá!!!! Hajrááááá!!! ;):P

Pusz: Hencii (:♥

2009. szeptember 21., hétfő

"Twilight 5.rész 7. fejzet"

2 megjegyzés

Twilight 5.rész

7. fejezet

Érzelmek

Renesmee szemszöge

Tessék ez még is hogy lehetséges? Kérdzetem magamtól. De ez , ez képtelenség. Most már Alice is minden döntésemről tudni fog, ez , ez annyira nem fer. A legjobb barátnőm úgy érzem el árúlt. Tudom ez hülyeség , de még is tudni foglya mi történik épp velem. Már a jövőm sincs biztonságban. Éreztem valamit, de nem tudtam semmihez se hasonlítani, nem szomjúság, nem bánat, semmi , egyszerűen a szeretetem küzdött a dühöm ellen. Fej fej mellett haladtak, egyik sem volt erősebb a másiknál. De én ezt már nem bírom tovább. Sorba csak rossz dolgok történnek velem, Jacob nemleges válasza, még ha anya be le is megy majd talán egyszer , valaha , Jake akkor se, na meg persze apám, róla ne is beszéljünk. Mért pont velem történik mind ez? Mért nem élhetek normális életet? A gondolataim sorba jöttek egymás után, lassan már én kezdtem elveszíteni a fonalat, a szoba forgott velem. Majd egy pontra szegeztem a szemem , ez a pont egy még kibontatlan ruhára irányult. A ruhán pedig egy címke állt a nevemmel. Ez meg mit jelentsen? Ne , neeeee , én már nem bírom a sok megoldatlan kérdést.
- Nessie kérlek nyugodj meg, szólt hozzám Alice
- De, ez képtelenség, még is hogy láthatod te az én jövőmet?
- Fogalmam sincs.
- És , még is mit láttál?
- Nem fogom elmondani, ez a te dolgod, én pedig nem gondolok többet rá. Különben hatalmas családi botrány fog kitörni.
- Kösz , Alice asszem tudom miről van szó.
- Kérlek ne haragudj. Mondta Alice.
- Ne , Alice , most ne.
Fáradt voltam. És összetiport. Egyedül éreztem magam. Nem érdekelt hogy, hol , kivel vagyok. Semmi az ég egy adta világon. Meg akartam szűnni létezni. Miért történnek sorjába ezek? Miért nem lehetek boldog?
- Alice, azt hiszem lefekszek, apa szobája kényelmes lesz.
- Oké. Jó éjt!
-Kösz.
Felálltam, kisétáltam a ruha palotából, lehajtott fejjel sétáltam át apa szobájába. Miért ilyen nehéz az életem? Valami megoldás csak van számomra is. Most már értem anya miért mondta hogy „be kell bizonyítanunk” a szerelmünket. Értem hogy anyának mennyi mindenen át kellett vergődnie magát. Álmos voltam, de nem akartam aludni, féltem ha lehunyom a szemem olyan dolgokat fogok látni amiket nem akarok. Oda ültem az ablak mellé,és bámultam kifelé, érdekes, nem esett az eső. Megint egy pontra összpontosított a szemem. Ez a pont ragyogott, a hold volt az. Gyönyörködtem benne. El akartam terelni a figyelmem, kitörölni pár órára , a családomat, Jacobot, és egyáltalán a létezésemet is. Nem érdekelt hogy értetlenül bámultam ki az ablakon. És csak a holdat néztem. Olyan volt, mintha meg babonázott volna. Nem éreztem még így magam. Boldog is voltam, meg nem is. Ez olyan nem létező dolog volt. A holdnak olyan egyszerű ez élete. Vagy is ha belegondolok még se. Reggel fel kell a nap, és a holdnak meg kell vele birkózni hogy feküdjön már le aludni, és hagy vegye át ő a műszakot. Nem vagyok valami össze függ. De ez nem is baj, még nem Jacobon ját az eszem. De nem tudok másra gondolni, bárhová nézek, bárkit látok, bármire gondolok ő jut az eszembe. Hiányzik. Vele akarok lenni. Ez nem lehetséges. Lassan le hunytam a két szemem, nagyon ki voltam merülve, eddig én voltam a győztes az alvás és ébren maradás párbajban, de most már át vette az álom az irányítást.

Még is ez mi akar lenni ? kérdezte tőlem anya. Még is hogy gondoltad ezt ? üvöltötte a fülembe. Én nem tudtam meg mukkanni. Nem éreztem semmit. A könnyeim még is, egyre szaporábban kezdtek előtörni. Megint el követtem azt a butaságot, amit nem akartam volna. El rohantam. Ismét az erdőt éreztem az én igaz barátomnak. Aki megérti, és felitatja a könnyemet. Szakadt az eső. Nem hallhatta senki a sírásom. Egyedül voltam. Nem akartam senkit, semmit. Az életem teljes csőd volt. Sétáltam, sírtam, teljesen el áztam. Mégse éreztem a vizes, hideg ruhát a bőrömön. Nem bírtam tovább menni. Lefeküdtem egy fa mellé. És a könnyeim még gyorsabban kezdtek folyni. Nem értettem magam. Miért csinálom ezt ? A hold megint ragyogott. És meg világította azt a fát ahol ültem. Kitűnt az erdőből. A hold hatására csillogott a fa. Ahogy néztem, csodálkoztam, megint valami elfogott és sírni kezdtem. Neki hajtottam a fejem a fának , hagy fájjon aminek fájnia kell. Lehunytam a szemem és hagytam hogy elmúljak a pillanattal.
Valami kopogott a fejemnél.

Üm. Mi történik? Csak álmodtam ? Az eső verte az ablakot. Lehet hogy tényleg aludnom kellene egy kicsit. De mit segítene az rajtam ? megint ilyen butaságot álmodnék, és megint fel kavarna ez az egész. Nem értem az érzéseimet. Nem kellene ilyennek lennem. Hihetetlenűl boldognak kellene lennem. Hiszen nem történt semmi tragikus dolog. De még sem tudtam boldog lenni hisz valami kordában tartott. Mintha valami pajzs venne kerűl amit az elmúlt pár napban terítettek volna rám. De még is hogy szabadulhatnék meg ettől a „pajzstól”. Nem bírok tovább itt ücsörögni. Inkább le megyek a nappaliba TV-zni Emmettel. Emmett itt van. Hallom hogy ő nézi a TV-t. Fel táplázkodtam az ablaktól, és ki sétáltam a fehér égbolt szerű szobából. Egynesen le mentem a lépcsőn, és lehuppantam a kanapéra a nappaliban.
- Héé Nessie !! Kiáltotta a fülembe Emm. Mintha süket lennék, hát a hallásommal ha volt is valami baj, most már tuti nincs. Maximum időként alkalmi süket voltam, de az csak mellékes.
- Mi az ? kiáltottam pár oktával magasabban Emmett fülébe.
- Nem kellene aludnod? Kérdezte .
- Nem. Válaszoltam határozottan. Nem akartam aludni, és nem is fogok.
- Oké , nekem 8. vonta meg a vállát Emm.
- Hol vannak a többiek? Kérdeztem.
- Vadásznak. Válaszolta könnyedén.
- Ja, boccs, és te miért nem mentél ?
- Valakinek vigyáznia is kéne rád , nem gondolod.
- Minek Alice úgy is meg fogja tudni , ha valami bajom lesz, még akkor is ha meg se fog történni. Piszmogtam az orrom alatt.
- Renesmee ne legyél mérges Alicre , ő ezt nem akarta, minden okkal történik, ne legyél már búvalt béla. És meg ütötte a vállam Emmett.
- Oké, felfogtam, de az akkor se fer.
- Fer vagy nem fer, el kell fogadnod.
- És ha nem teszem ?
- Szerinted van más választásod? Nem is tudtam hogy tudsz parancsolni Alice képességének.
- Jól van, értem. És most én ütöttem meg Emm vállát. Bár csak ne tettem volna. Ahogy elhúztam a kezem , csuklom találkozott a csuklójával. Ahj, mér vagyok mindig ilyen béna ?
- Uhuj , jujjuuujj Nessike szerelmes !! Emmett hatalmas nevetésbe tört ki. Nem bírta abba hagyni.
- Emm. Ez nem vicces!!! Te is szerelmes vagy.
- Jó, oké, de nem 12 is kamasz.
- Ahj, ne már, épp elég így is a bajom, ne izééjé már te is.
- Oké. Bocs.
- A bocs az erdőben él. Válaszoltam dühösen. Nem is Emmre voltam dühös ha nem magamra. Mért kell mindig le kell buktatnom saját magam!? Átkozott képességem!!
- Nessie hűtsd le magad! Rosalie és a többiek pár perc múlva itthon lesznek.
- Ok. Válaszoltam.
Mindenki besétált az ajtón, Rose és Alice a gardróbjuk felé vette az irányt. Esme meg mosta az arcát. Carlisleon nem látszódott hogy épp vacsorázni járt. Jazz oda ült mellém. Jasper mindig is olyan,olyan félelmetes volt számomra. Érezte a feszültségem.
- Nessi mi a baj? Szegezte felém a kérdését.
- Nincs semmi. Jazz Emmettre nézett . Emm bólintott.
- Akkor még is miért vagy ilyen feszült?
- Ugyan hagyjátok szegényt. Vágott közbe Esme.
- Ugyan nincs semmi baj, nincs semmi bajom.
- Ugyan csak szerelmes. Fejezte be helyettem a mondatom Rosalie.
- Igen. Nyögtem ki. Mindenki mosolygot.
Az este hamar elrepült. Sok mindenről beszélgettem sok mindenkivel. Esme ezt mondta hogy semmi baj az érzéseimmel, csak okosan cselekedjek. Carlisle meg állapította hogy én tényleg bármire képes lennék Jacobért, és talán neki már bizonyítottam is. Alicenek elmondtam, hogy nem hibáztatom őt, azért ami történt, és hogy még mindig őt tartam a legeslegjobb barátnőmnek, hát, ő a Jacobos témához nem sokat fűzött hozzá, hisz ő úgyis tudja mit fogok tenni. Jasper , idézem „ Nessie ez őrültség, a vámpírok mellett a vérfarkasok a legveszélyesebb fajok, azt hiszem anyádra ütöttél a veszély vonzással kapcsolatosan, ó te szegény.” És a végét elnevette. Rosalie bíztatott annak ellenére is hogy ki nem állhatja Jacobot. Emmett.. mindent bele.. hát persze.Ellmerűltem a gondoltaimban. A telefonom csörgése hozott vissza a jelenbe.
- Szia Jake !
- Renesmee beszélnünk kell !! mondta Jacob a telefonba. Jake soha nem szokott Rensmee ként hívni. Ez már most nem tetszik nekem.
- Ok, mond!
- Személyesen. Válaszolta Jacob.
- Oké, hol találkozzunk ?
- A mi helyünkön az edőben. Ott várlak siess!!
Mielött válaszolhattam volna Jake letette a telefont. Na most lóghatok meg itthonról.
De mit akarhat Jacob ??



Naaaa?? Igyekeztem.. siettem vele ahogy tudtam ;) Várom a komikat :)
Pusz: Hencii (:♥

2009. szeptember 20., vasárnap

Csak nektek,csak most, csak itt ;)

0 megjegyzés

Tádááám ;)


2009. szeptember 18., péntek

0 megjegyzés


Szép jó napooot !!! Jó hír.. remélem :D:$

Tegnap elkezdtem megírni a 7.fejezetet.. ígérem sietek vele :)..


De addig is kérlek szavazzatok mind 2 kérdéssel kapcsolatosan :)


Köszönöm, pusz : Hencii (:♥

2009. szeptember 16., szerda

"Twilight 5.rész 6. fejezet"

7 megjegyzés

Sziasztoook.. remélem tetszeni fog amit most mondok : EL KÉSZÜLT A 6. FEJEZET !!!! :)
Jó olvasást ;) .. Várom a kommenteket :)


Twilight 5.rész

6. fejezete

Renesmee szemszöge


Csak rohantam , nem tudtam merre tartok,de nem is érdekelt, már a könnyeim is elkezdtek folyni , egyre gyorsabban, és gyorsabban. Nem láttam már semmit, zokogtam. A könnyeim, mint egy köpeny egy hatalmas fekete köpeny, amin nem tudsz átlátni, ezekkel a könnyekkel meg telt a szemem. Nem érdekelt hogy nem látok semmit, még talán jó is. Legalább nem látom azt a szörnyűséget ami rám vár ha kinyitom a szemem. És megtörtént egy lehetetlennek tűnő dolog. Neki csapódtam egy fának, arról pedig vissza pattantam egyenesen egy másiknak ütközve. Mint valami gumi labda. A bőrömön nem látszódott semmi, de belül éreztem a fájdalmat , nem tudtam fel emelkedni. Az erőm köddé vált. Lassan lehunytam a szemem és vártam, hogy teljesen meg emésztsen a fájdalom, de semmi nem történt. Egy magam feküdtem a földön. Majd egy ismerős hangot hallottam, de ez nem ember, se vérfarkas, sem vámpír hang volt. Ez egy grizzly medve volt. Emmett kedvenc csemegéje. Felém közeledett. Tudtam ha a fájdalom nem öl meg, majd a medve megteszi helyette. Már csak pár centi választott el a medve fogaitól. Vártam hogy végre megtörténjen, vártam, vártam, kíváncsi voltam hogy tényleg létezik e a menj a mi fajtánknak is? Most meg tudhatom. De nem történt semmi, kinyitottam a szemem, és azt láttam hogy valaki/valami neki ütközött a medvének. A medve leteperte az idegent, de ő nem hagyta magát, rászállt és kiszívta a vérét. Az utolsó cseppig. Az idegen már nem is tűnt olyan idegennek. Emmett volt az, a közelben hallottam Rosaliet is.
- Azonnal haza kell vinnünk !!!!! mondta Rose aggódva.
- Nem!!!! Nem akarok.. – de nem tudtam kibökni egy értelmes szót se. Emmett a karjaiba kapott és átrohant velem az erdőn. Egyenesen a Cullen házba vitt. Lefektetett a kanapéra a nappaliban. Magamnál voltam, szóval tudtam mi folyik most körülöttem, de beszélni, vagy meg mozdulni nem tudtam. Nyöszörögtem valami olyasmit hogy - nem akarom. De Carlisle oda ült mellém.
- Aludj Renesmee nem lesz semmi baj. Mondta Carlisle nyugodt hangon. Sosem értetettem hogy tud még ilyen helyzetben is nyugodt maradni. Nehezemre esett egyet is bólintani, valami éles fájdalom támadta meg a nyakam. Le hunyta a szemeimet , de még mielőtt elaludtam volna, meg hallottam Alice hangját és anyáékét is.
- Tessék itt a táskád ! mondta Alice Carlislenak.
- Minden rendben lesz szerelmem. Nyugtatta apám anyát. Te Jézus hogy lehettem ilyen felelőtlen hogy tehettem pont anyával ilyet. Majd vissza kinyitottam a szemem, hogy láthassam anya arcát. Apa látta a gondolataimban hogy mire készülök.
- Nyugalom Nessie anyának nem lesz semmi baja ha te most alszol. Apa szavai megnyugtattak. Vissza le hunytam a szemeim, és mély álomba zuhantam.
- Ne, nee!!! Kiabáltam. Anya maga mellé szorított, minden erejével engem védett, de a fekete köpenyes alak vörösen izzó szemekkel csak közeledett, anya kezdte elveszteni az irányítást, összeroppant, engem pedig elnyelt a feketeség.
Csak egy álom volt. Mondtam magamnak .Mikor fel keltem, egy hatalmas francia ágyon találtam magam. Az egyik emeleti szobában. Éreztem magam mellett egy másik forró testet. Mikor kinyitottam a szemem meg pillantottam Jake arcát. Elpirultam. Másik ruhában voltam, egy rövid naciban, és egy hozzá illő toppban. Naná tuti hogy ezeket Alice aggasztotta rám. Át fordultam az oldalamra hogy Jacob mellkasára tudjak feküdni. Arca nem a megszokott volt, feszült volt. Nem értettem mi lehet a baj. Majd pillantásaink találkoztak. Amitől az arcom vörös lett. Vett egy mély lélegzetet és elkezdte.
- Nessie te szeretsz engem ?

Ez a kérdés sokkolt. Hogy kérdezhet ilyet Jake ő az életemnél is fontosabb számomra.
- Persze hogy szeretlek !! válaszoltam felháborodva.
- Akkor miért akartál itt hagyni örökre, mmm-eeee-gg-ha-lll-ni ?
- Jake, Jézusom, Jacob Black soha de soha nem fog lak itt hagyni, tőlem többé már nem tudsz szabadulni, ez, ez csak baleset volt !!
- Ennek örülök, de miért mentél el ?
- Jake, szerintem ez már más tészta, és hát nem szeretném ezt a témát feszegetni.
- Bocs, de Nessie én halálra aggódtam magam, hogy , hogy talán fel se fogsz kelni ! Jacob le hunyta a szemeit, az arcát az arcomhoz húztam, és a fülébe suttogtam.
- Jake soha, de soha nem hagylak el! Jacob most már kinyitotta a szemeit, majd szenvedélyes csókot lehelt ajkaimra. Fürödtem a boldogságban. De egy részem valamit sugallt nem értettem mi a baj, majd hirtelen rájöttem, persze hát én buta.
- Látnom kell anyát !
- Rendben. Lent vannak a nappaliban, eddig Alice nyugtatta hogy nem lesz semmi bajod,Bella magát okolja hogy elmentél, de most már apád is értesítette hogy fent vagy, és roppant jól érzed magad. – Jake rám kacsintott. Kikeltem az ágyból.
- Nagyon csinos vagy ! mondta Jacob , és szélesen vigyorgott. Csöppet sem izgatott hogy mi van rajtam, most anya az első.
- Menjünk ! mondtam. Jacob átkarolta a derekam szorosan maga mellett tartva. Elindultunk lefelé a lépcsőn. A lábaim minden egyes lépcső foknál megremegett. Mikor már leértünk Jake elengedett, én pedig oda rohantam anyuhoz. Szorosan átölelt, és én sem hagytam magam. Majd amikor elengedett megérintette a csuklóm.
- Most már mindent értek. Mondta anya megnyugodva. A tegnapi nap eseményeit mutattam , azt hogy Jake a kérdésemre nemmel válaszolt.
- Ezt majd később megbeszéljük. – Nagy mákom volt hogy apa nem volt a közelben, és nem látott semmit az emlékeimből. De tartoztam mindenkinek valamivel. Ennyi jár a családomnak.
- Bocsánatot kérek mindenkitől.Mikor kimondtam az utolsó szót is apa vissza tért a szobába.
- Semmi gáz Nessie ! – mondta Emmett nevetve. - Legalább kajáltam egy jó! Nevetése a ház minden pontján hallatszott.
- Ne tedd ezt többet velünk. Mondta Alice. Apa nem mondott semmit , csak fagyosan nézett rám.
- Apa? Szóltam.
- Soha többé , még eszedbe se jusson ilyesmit művelni.
- Rendben nem teszek még ehhez foghatót se.
- Asszem haza megyek. HOLNAP LÁTLAK Nessie !!!! mondta Jacob.
- Oké Jake! Szia . Meg csókolta a homlokomat,és elindult haza.
- Indulhatunk mi is? Kérdezte apa. Anyával egyszerre bólintottunk.
- Köszönök mindent !!! Sziasztok
- Sziasztok ! és a ház falai a búcsúzkodás szavaitól csengettek.
Anyuval, és apuval a szokásos rohanás helyett csak sétáltunk, erősen próbáltam nem Jacobra gondolni, ne hogy lebukjak. Nekem mért nem olyan képesség jutott mint anyámnak ? Így még arra is figyelnem kell hogy senki csuklójával ne találkozzon az enyém. Olyan helyen jártunk, ahova én még a lábamat se tettembe, sok történetet hallottam már Alice-től, hogy ezen a helyen mi(k) történtek.. Anya szemei ragyogtak. Apával egymást nézték. Pfúj. Mért kell ezt most nekem látnom? Persze örülök neki hogy apáék boldogok de akkor is , kérem tegyék már ki a 18-as karikát.. lassan már az fog ide kelleni. Meg köszörültem a torkom, hogy anyáék tisztában legyenek azzal hogy én is itt vagyok.
- Ops! Anya elnevette magát. – Bocsi kicsim.
- Nem vészes. Mondtam anyáéknak. – Hol vagyunk ? olyan ismerős ez a hely, de még sem tudom..
- A mi rétünkön. Mondta apa. Hát persze, most már minden rémlik, a sok story a helyén van. Wáó ez tényleg mese szép. Sötét volt. De még is egy pont világított, egy pont, és ez a pont a ragyogó hold volt. Ez a hely, ennek a helynek a képe örökre az elmémbe vésődött. Csak ámultam és bámultam, nem találtam szavakat.

- Nessie kicsim minden rendben? Kérdezte anyu.
- Igen , persze , de miért hoztatok ide, meg sem érdemlem hogy itt legyek…
- Tudd hogy fontos vagy nekünk, anyudon, és rajtam kívül senki nem járt még ezen a helyen.
- De ez a kettőtök titkos helye volt.
- Most már hármunké. Mondta anya.
- Köszönöm. Suttogtam. Majd egyszer csak azon kaptam magam hogy apa már nincs itt, anya pedig a vállam fogja. – Hova tűnt apa ? kérdeztem.
- Beszélnünk kell. oO ez már rég rosszul kezdődik. Mondtam magamnak.
- Miről? Kérdeztem.
- Jacobnak igaza van kicsim.
- Jaj anya , ne kezd már te is ezt.
- Akkor engedd hogy elmeséljek neked valamit.
- Oké
- Szóval.. – kezdte anya. – az egész akkor kezdődött azt hiszem, mi előtt Victoria meg támadott volna. Többet akartam apádtól, mint egy puszta csók.
- Anya kérlek ne részletezd.
- apád nem hagyta magát, hajthatatlan volt , majd előállt egy „megállapodással” mely azt tartalmazta hogyha én hozzá megyek, akkor meg próbáljuk…
- oké, igen, és ez hogy kapcsolódik hozzám ? kérdeztem. – végül is nektek sikerült.
- igen, de a vérfarkasok, és a vámpírok nagyon különböznek egymástól. Apádnak uralkodnia kellett saját maga fölött. De Jake nem tudna magával mit kezdeni. Neki sokkal bonyolultabb.
- de ez nem fer. Nyafogtam.
- tudom.
- És én soha se soha de soha nem lehetek Jacobbal. A szemeim megteltek könnyel.
- Azt nem mondtam hogy soha se soha. Erre fel kaptam a fejem. Micsoda?
- Tessék?
- Hát, ha majd eléred azt a kort ami már a végleges lesz, és a tanulásoddal is minden rendben lesz, plusz hogyha Jacobbal ugyan úgy lángolni fog a szerelmetek, és bebizonyítjátok egymásnak is , hogy mindent megtennétek a másikért, akkor , talán, talán, talán bele mennék a dolgokba. Persze csak úgy hogyha a közelben lehetnék…
Hát az utolsó 2 szó annyira nem tetszik. De ezt el se akarom hinni, még is van remény.
- Anya, anya, én nem tudom eléggé meg köszönni.
- Még ne köszönj semmit.
- De te, te , esélyét látod annak, hogy talán..
- Bízok Jacobban.
- Ennek örülök. Válaszoltam megkönnyebbülve.
- De erről, senkinek nem szólhatsz még egy szót se, érted?
- Még Jacobnak se?
- Azt akarod hogy apád meg tudja?
- Nem, persze hogy nem. – Ez nem fer, végre történik velem egy jó dolog, és még a szerelmemnek se mondhatom el. Pedig ez elképesztő. Nem érdekel, valamilyen módon úgy is Jacob tudtára adom hogy mi a helyzet.
- Anya ! Nem mehetek vissza Aliceékhez, beszélni szeretnék vele.
- Rendben , holnap találkozunk.
- Köszi anya!
Vissza fordultam a Cullen házhoz, őrült futásba kezdtem, imádtam futni, szerettem hogy az illatok „szembe jönnek” velem. Lenyugtatott ez a dolog. Hát itt is vagyok.
- Szia Nessie ! kiabált Emmett !
- Sziasztok, ismét ! szélesen mosolyogtam.
- Mi szél hozott itt újra kincsem? Kérdezte Esme, Esme volt a világ leg angyalibb mamája, mindig meg adott mindent amire csak vágytam, és a szeretete mérhetetlenül nagy volt.
- Alicet keresem.
- Azt hiszem a gardróbjában pakolászik.
- Köszönöm.
Fel mentem a lépcsőn és egyenest Alice gardróbja felé szögeztem az irányt, ez a gardrób sokkal nagyobb volt a ház többi részénél körübellűl az én szobám 6-szorosa volt. Még Rosalie ruhatáránál is nagyobb volt. Be sétáltam a ruha palotába. Éreztem Alice illatát a szoba végén. Oda rohantam hozzá.
- Szia Renesmee. Hát te?
- Szia, hát emlékszem hogy , még múltkor apa rád szólt hogy Alice most ne. És gondoltam megkérdezem hogy mi történt?
Alice leült a gardrób padlójára, és mellé ültem én is.
- Hát tudod hogy nem látom se a vérfarkasok, se a félvérek jövőjét, de a vámpírokét igen.
- igen és? Kérdeztem mit sem sejtve.
- Láttam hogy Bella melletted fog állni, és láttam ez által azt is hogy te és Jacob…
- Igen ? és?
- Nessie most már a te jövődet is látom. Alice lesütötte szemeit.

Na.. ?? kérem a vissza jelzéseket ;) Pusz : Hencii (: ♥


Sajnálom :(

0 megjegyzés

Bocsánatot kérek először is mert még csak most szólok.. de kicsit sokkot kaptam :| .. tegnap olvastam itt hogy még is csak 20.án játsszák itthon (mozikban) New Moont / újhold ! /.. pedig az első dátum : 2009 nov. 19 volt =(
Mindegy .. nem tudunk mit csinálni, hisz "csak azzal a színnel festhetsz amilyet kaptál :)"
Este újra jelentkezek.. ;)
pusz : Henii (: ♥

2009. szeptember 15., kedd

Kocka ;)

0 megjegyzés

Twilight
Eclipse and Breaking Dawn

Naptár :)

0 megjegyzés


Twilight New Moon Movie

Halliiiiiiiihooooooo .. ;)

0 megjegyzés

Na, na mit láttam én ma ?? Hát persze hogy a legújjabb New Moon-os képeket :P
A fejezetet vagy ma este, de legkésöbb holnap felteszem.. :)
Pusz.. : Henii (: ♥

2009. szeptember 14., hétfő

Día bueno hermoso [ szép jó napot !] ;)

0 megjegyzés


Sziasztok !! :) .. befejezem a 6.fejezetet , szerintem még a napokban.. , bocsánat hogy ennyit kések mindennel, tudom h a "hét képe" csere is elmaradt, de igérem , jó kis kárpotlásban lesz részetek ..=) a "hét képét" is kiteszem ma. Köszönöm a képet : Loboda Évának :)

Szerintem már a legtöbben láttátok, de ha még sem :

http://www.youtube.com/watch?v=bs79_5n848Q

Na pusz mindenkinek : Heni (: ♥

2009. szeptember 10., csütörtök

Halihooo!!!

0 megjegyzés

Sziasztok! Pár napig nem leszek gép közelben.. de megpróbálom befejezni a kövi fejezetet!! Pusz...:)(K)

2009. szeptember 6., vasárnap

"Twilight 5.rész 5.fejezet"

9 megjegyzés

Szép jó napot!!! Ahogy igértem. Begépeltem nektek az 5. fejezetet.. és hát remélem tetszeni fog.. :)



Twilight 5.rész

5.fejezet

"Egyszerű véletlen"


Nap kelte volt. Az ablakban ültem és néztem az erdőt, a nap bevilágította, néhol látni lehetett ahol a mókuskák ugrándoznak, és hát érezni is, Renesmee hamarosan felkel mondtam magamnak. Neki döntöttem az üvegnek a fejem , és egy mély lélegzetet vettem. Mit jelenthet az az üzenet? Nem értem. Bármennyire is töröm magam nem jutok semmire, sőt tragikusabb lesz a hangulatom. Én ebbe bele fogok őrülni mondtam magamnak. Majd hirtelen egy forró ajkat éreztem a nyakamon, mindig is csalódottan ér hogy Edward bőre számomra már nem hideg. Elkezdte csókolgatni a nyakam. Édes volt.
- Nem lesz semmi baj suttogta a fülembe. – Majd a tekintetünk találkozott, elakartam fordítani az arcom, de Edward elkapta és közelebb húzta az övéhez, megcsókolt, a csók rövid időn belül véget ért, és most már én is tudtam miért, Nessie körű belül 10 mp múlva a hálószobába lesz. A kedvenc csibészes mosolyomat kaptam befejezésként.
- Mindig veletek leszek. A hangja komoly lett. – Nem engedem hogy bármi bajotok essen.
Elhittem amit mondott,ó,a szavai megnyugtattak. De valamit még is kérnem kellett tőle valami olyan dolgot ami számomra a legfontosabb volt.
- Edward. Kezdtem bele. – Hogyha bármi történik velem és már nem leszek képes megvédeni Renesmeet Kérlek velem ne törődj ŐT mentsd meg! Ezt tisztáznom kellett Edwarddal.
- Nem fog veletek történni semmi, de megígérem.
- Köszönöm. Majd tekintetem megint elkalandozott az erdőben. Hirtelen zuhogni kezdett az eső. Hirtelen ha ezt hirtelennek lehet mondani Forksban. Belegondoltam,hogy alakult volna az életem távol Forkstól. Talán még mindig egy otthon ülős ember lány lennék. Nem tudom, de néha eltöprengek azon hogy Edward élete jobb is lehetne nélkülem, de én soha nem leszek olyan erős vagy bátor amilyen ő volt, nem tudnám magam feláldozni hogy neki „szebb” elete legyen, és hát valjuk is be önző vagyok, csak egyetlen egy lénnyel osztozok meg Edwardon. A lányommal, az én tökéletes gyönyörű szép lányommal. Valaki megveregette a vállam, és én visszatértem a jelenbe.
- Hahó, föld hívja anyát !!!! kiabálta Nessie a fülembe.
- Igen? Mondjad kincsem.

Na mindenkinek tetszett?? :DD bocsi hogy ilyen rövidke lett.. de hát a meg lepetés az meglepetés.. na olvasd tovább.. ( ha van kedved.. =] )


Twilight 5. rész
5. fejezet
Renesmee szemszöge.

- Hahóóóó !!! Föld hívja anyát!! Kiabáltam Bella fülébe.
- Igen? Mondjad kincsem.
- Anya már vagy 10 perce szólongatlak. Jake hívott h át-e mehetek La Pushba?
Tudtam hogy anya bele fog menni, nem féltett Jacobtól sőt szerette ha vele lógok. Csak hát apa, apámat egyszerűen lehetetlenség volt megtörni, de már haladunk anyával mindenben segít amiben csak tud, de sokat, nagyon sokat sírok. Legtöbbször anya engem véd, apa pedig tiltakozik., és ez mind az én hibám, de ennek most már muszáj véget vetnem. Ilyenkor szoktam kitisztítani a fejem és elmenni itthonról. Ami után álltalában mindenkitől meg kapom a letolást, de én tudok magamra vigyázni. Jó lehet hogy ver a szívem, és vért pumpál, de erős vagyok, bárkivel fél kézzel is elbánok. Érdekes életem azon része hogy a családom itthon tanít engem úgy mond „így könnyebb”.
- Nessie , drágám azt hiszem most te jársz a fellegekben. Szólított meg anya.
- Ops! Bocs. Elnevettem magam.
- Menj csak ! Apádat elintézem, és anya rám kacsintott.
- Kössz anya ! És neki is vágtam az erdőnek Tudtam merre kell mennem, tisztában voltam az erdő minden pontjával. Meg sem tudom számolni hányszor jártam már erre. Mikor elértem azt a bizonyos „láthatatlan vonalat” a vérfarkasok és a vámpírok határát, valaki felém közeledett, az erdőből, ismeretlen illata volt. Ki lehet ő? Gyorsan átléptem a határt. Most már pillanatokon belül Jacobék házánál leszek, és nem eshet bántódásom. Az alak még mindig követett. Mit akarhat tőlem, hiszen én nem ártottam senkinek. Ahogy a házhoz értem szívem kalinpálása egyre gyorsabb lett, már szinte vertem a ház ajtaját.
- Isten szerelmére Jake nyisd már ki az ajtót!!!!!!!! Üvöltöttem. Majd hirtelen megnyugodtam. Éreztem valaki olyan jelenlétét aki mindig melegséggel áraztotta el a szívem. Tudom most mindenki azt gondolja h Jasper az, de ez tévedés. Az én szerelmem állt mögöttem. Majd Jake nyakába ugrottam.
- Oh Jacob. Zokogtam.
- Mi a baj Nessie? Kérdezte Jake az ő sajátos huncut hangján.
- Valaki egészen idáig követett, majd amikor megjelentél köddé vált.
- Nem tudod ki lehetett az ?
- Nem, a szaga ismeretlen volt számomra.
- Nyugalom, most már biztonságban vagy, én vigyázok rád. Mondta Jake.
- Tudok magamra vigyázni. Vágtam vissza.
- Oh, Nessie nem gondolod hogy együtt erősebbek vagyunk ?
- De igen. Egyeztem bele.
- És mivel üssük el az időt? Kérdezte Jake széles mosollyal az arcán.
- Séta? Tenger part ? kérdeztem.
- Hm. Azt hiszem jó ötlet.
Egymás mellett sétáltunk Jacobbal, majd egyszerűen meg fogta a kezem. Te jó isten valaki csípjen meg most azonnal, vagy különben nem hiszem el hogy ébren vagyok. Az arcom vér vörös lett. Szerintem körülbelül egy paradicsomra hasonlíthattam. Jacob rám nézett és elnevette magát amitől csak még pirosabb lettem.
- Azt hittem ez így szokás. Mondta
- Ö. Azt hiszem. Valami furdalta az oldalam. Kíváncsi voltam.
- Jake, kérdeznék valamit, de kérlek őszintén válaszolj !
- Mindig őszinte vagyok hozzád.
- Jacob tényleg szerelmes voltál anyámba?
- Hát, igen. Jake szemeiben láttam a megbánást, a fájdalmat, és a keserűséget.
- És, és , hogy tudtál így vele lenni, hogy ő egy olyas valakit szeret(ett) akit te egyenesen utálsz?
- Az ő döntése volt. És hát ha ő nem lenne, te sem lehetnél most itt.
- De még is hogy sikerült túllépned rajta?
- Amikor te megszülettél kihalt Bella iránt érzett szerelmem, te valami olyas valamit keltettél bennem életre amit nem tudok elmagyarázni.
Ez ez hihetetlen ismételgettem magamnak. Majd Jake felém fordult és valami olyas valamit tett amit a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna. MEG CSÓKOLT !!!!! életem első csókját kaptam. Majd a vágy úgy eluralkodott az elmémen hogy már nem tudtam mit csinálok. Egyre gyorsabban meg akartam szabadulni Jacob, és a saját ruháimtól. Majd arra lettem figyelmes hogy Jake le állított. Még is mit művel ?
- Nem gondolod hogy kicsit elhamarkodjuk a dolgokat? Kérdezte tőlem.
Ebben most tökéletesen igaza volt. Életem első csókja után, már le akarok vele feküdni?! Hát hova tettem az eszem ??
- Öh, de azt hiszem. Tovább sétáltunk a tenger parton, néztük ahogy a nap be világítja a vizet, és ahogy a víz csillog ennek hatására, ennél romantikusabb dolgot el sem tudtam képzelni. De valamit még is meg kellett kérdeznem.
- Jacob. Kezdtem bele. – Ha valaha is ÚGY alakulna…. Meg…. Meg…. Meg történhetne ??
- Nem. Hangja nyers és hideg volt. Komolyan beszélt.
- Meg tudhatnám az okát?Felém fordult és a szemembe nézett.
- Renesmee Cullen . nem veszíthetem el veled a fejem. Ezt úgy mondta mintha valami „alap” dolog lenne.
- Tessék? Kérdeztem.
- Hát, Nessie, amúgy se túl biztonságos egy fiatal vérfarkassal lógnod. Bármikor elveszíthetem a fejem, és könnyen megölhetlek.
- De, de tudod jól hogy én nem vagyok olyan törékeny.
- Meg hiszem azt. És Jake a kérdésem óta most nevetett fel először.
- Ez nem vicces. Válaszoltam.
- Ohhh.. bocsáss meg Popej..
- Héééé !!!! Jacob!!!! Komolyan beszélek.
- Tényleg bocs, de a válaszom nem. Hangja ismét komoly lett.
- Mond meg nyugodtan hogy nem vagyok vonzó. Nem fogok megharagudni.
- Te tényleg nagyon buta vagy. Ha nem tudnék uralkodni magam fölött. A ruháid már rég sírva jegyzetelnének.
- Hát akkor ne uralkodj magad fölött. Oda hajoltam Jakehez ajkaim az övére tapasztottam és közbe suttogtam. – Jake kérlek. Jacob inkább megcsókolt. Csak hogy „fogjam már be”.
- Nessie a nem az nem, és szerintem apád se rajongana az ötletért.
- Anya megvédene. Hangom magabiztos volt.
- Meghiszem azt. Szerintem Bella is ellenezné a dolgot.
- De még is miért?
- Nessie anyád pontosan tudja hogy mi/ki vagyok, és azt is hogy mekkora erővel rendelkezek.
- Hát ez szívás.Ops! ezt hangosan mondtam.
- Az. – válaszolta egész egyszerűen Jake.- Még nálad is jobban szeretném, ha hiszed, ha nem.
Ja persze. Higgyem is el.
- Aha, ja. Csak ennyit bírtam kinyögni.- Jake azt hiszem most már mennem kéne.Későre jár.
Észre se vettük hogy repül az idő.
- Jól van. Nagyon vigyázz magadra. Kérlek! Holnap látlak. Aludj jól. Álmodj velem.
- Rendben. Te is . és Jacob.
- Igen?
- Nagyon szeretlek. Elpirultam.
- Én is. Jake mosolygott meg lepte amit mondtam.El indultam az erdőn keresztül. Majd megint az az érzés fogott el hogy valaki követ. Egészen hazáig rohantam. Mikor bementem a házba nem volt otthon senki. Én pedig éhes volt. Nem volt kedvem vadászni így hát gondoltam keresek valamit a konyhában. Rá pillentottam az asztalra és egy nagy halom paírt találtam aminek a tetején egy iskolai beiratkozás sikeres vissza jelzése állt.De hát anya és apa még nem mehetnek vissza a gimibe még nem telt el kevesebb mint két év se. Elkezdtem olvasni a papírt , de nem anya, se nem apa neve állt rajta az ÉN nem volt. De hát ez ez ez hihetetlen, fantaztikus. Eszméletlenül boldog voltam, nem, nem akartam el hinni hogy ez a mai nap meg történt, még az se számított hogy Jakekel van egy dolog ami nem lehetséges. A következő pillanatban anya és apa mellettem álltak. Feléjük fordultam, és a nyakukba ugrottam.
- Köszönöm suttogtam a fülükbe. Anyáék arca elfintorodott. – Mi az ? kérdeztem.
- Nessie. Kezdte anya, majd apa szorosabban átölelte a derekát.- Nem mehetsz iskolába. mondta ki végül.
- Tessék???? Követeltem a választ.
- Amíg nem tudjuk mi áll a dolgok mögött, nem maradhatsz egyedül.
- De én tudok magamra vigyázni. Válaszoltam.
- Kicsim. Mondta anya.
- Ne, ez, ne , most, ne !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nem tudtam magammal mit kezdeni, gyötört a fájdalom. Úgy éreztem az lesz a legjobb mindenkinek hogyha én most eltünök innen, így célba vettem az erdőt.


Mostmár tényleg vége x'D... remélem azért még tetszett.. kicsit rövid lett.. :S De nagyon igyekeztem..ahogy időm engedi írom tovább folyamatosan.. : D

Na sziasztok!!!!

Pusz: Hencii..<3